Kezdetben volt... a spenót

A spenótról először Popeye jut eszembe, meg a mérhetetlen csalódottság, hogy a., nálunk nem is lehet konzerves spenótot kapni, b., akármennyit eszem belőle, a bicepszem mérete nem növekedik, egy centit sem. Nyilván mindenki unalomig hallgatta, hogy ez a tanmese, a spenót gyűlölő kisgyerekeknek szól, akik majdcsak felfogják, hogy a spenót lehetetlen zöld színe és főzelék állaga ellenére marha egészséges. Mese, ide vagy oda, a lelkiismeretes szülők spenót főzési próbálkozásai végtelenek. A pozitív blogkezdés érdekében, ide egy sikertörténet receptje kerül, A Mami spenótja, ahogy mi szeretjük és ahogy megszerettetjük. 

Egy kis egyéni "spenótkodás": Egyszer egy erdélyi magyar családban ettem spenótot, ahol a spenót szinte egész levelekben úszkált a tejes-fokhagymás lében. Az ízével semmi problémám nem volt, a friss spenótot is nagyra tudom értékelni, de az állagát nem tartottam feltétlen gyerekcsalogatónak. Ehhez képest Prágában a spenót egyszerű pároláson megy keresztül az étkezés előtt és maximum sóval, borssal és fokhagymával ízesítik. Nekem a párolt fejes saláta sötétzöld kiadásban jut róla eszembe, de természetesen egy frissen sült csirkecomb mellé kellemes köret lehet. Remek tapasztalat volt az is, amikor Torontóban jártam és a spenót kizárólag, mint salátalevél jelent meg az étlapon, de még a magyar származású, kint élő családoknál is. Hát ilyen az asszimiláció. 

Ebből a kis paraj csokorból mindenki válasszon ízlése szerint, én a bevált receptet választom:

Hozzávalók: (2-4 főre, Popeye gyomrától függően)

• 2 csomag mélyhűtött spenót (téglára fagyott, pürésített változat)
• 2 db szikkadt zsemle
• Tej (kb 1/2 liter, de változó)
• minimum 4 gerezd fokhagyma
• só, bors

 Elkészítés:
 

 Jelen spenót titka a tejbe áztatott zsemle. Ezért azzal kezdjük, hogy egy viszonylag mély tálba beletesszük a két szikkadt zsemlét, rálocsoljuk a tejet és várunk. Ezalatt megpucoljuk a fokhagymát és előkészítjük a spenótot. Legjobb, ha feleresztett spenóttal dolgozunk, mert akkor elkerüljük az étel leégését, de a félig felengedett spenóttal és egy kis plusz figyelemmel is elkészíthetjük. A zsemléket néha villával megnyomkodjuk. Ha a tej kellőképpen szétáztatta a zsemlénket, akkor kivesszük és a tej nagy részét a kicsavarjuk a zsemléből és félretesszük. Az a lényeg, hogy a zsemle nagyon kicsi darabokra essen szét, hogy aztán szép egyenletes főzeléket kapjunk. Ezután egy lábasban felmelegítjük a spenótot és beletesszük a zsemlét. Ha ez megvan akkor a fokhagymát préssel beletesszük, sózzuk, borsozzuk és megvárjuk míg rottyan egyet. Nem szoktam mérni, hogy mennyi ideje főzöm, amikor már nagyon fröcsköl a forrástól, (Vigyázat! A remek zöld színű spenót kellemetlen foltot hagy a ruhán, mert forrás közben tényleg nagyon fröcsköl.) akkor levehetjük a tűzről.

Feltétek: 

• Virsli főve, sülve
• Fasírt (egy későbbi posztot szentelek majd rá)
• Tükörtojás
• Bundás kenyér (a tojáshoz szoktam rakni egy kis tejet, hogy lazítsam a tojást... Tej helyettesítésére cseh országban sört, Franciaországban főzőtejszínt használnak)
• A többit az ízlésetekre bízom... :)

Ahoj és Bon appétit!

fotó - Török Balázs

Eredeti, az cyber-világon kívül használt nevem: Fruzsina. Jelentése: vidám.

Eredeti, a blogoszférában használt nevem: Quiche Vakond. Jelentése: bonyolult. Ezért elmagyarázom. 

Gyerekkorom óta szeretek a konyhában sertepertélni. Anyukám (Mami) volt a séf, én meg a "pici séf, aki a Mami keze alá dolgozik - ennek és a népes családom burgonyamániájának köszönhetem, hogy krumplihámozási világbajnok lehetnék, ha lenne ilyen verseny, de sajnos nincs. Amikor a vágási, hámozási, szeletelési alapismeretekre szert tettem, elindítottam a saját vállalkozásomat az otthoni konyhánkban. Eleinte meglepetés rántottákat, tejbegrízeket és egyéb egyszerű ételeket készítettem. A mérhetetlen mennyiségű dicséret és próbálkozás után 10 évvel pedig saját háztartásom lett. Így most a munka és a tanulás mellett, magamra és Krtekre (magyar fordítása: Kis Vakond) főzök, aki az én szőke, kék szemű Cseh Hercegem, de főleg nagyon éhes. 

Az, aki idetéved biztosan tudni akarja, mivel is fog találkozni valójában, ezért azoknak, - külön öröm - összeszedek pár dolgot, ami Rám és az ételeimre, étkezési szokásaimra jellemző:

• Nem eszem disznóhúst. De nem veszem ezt túlságosan komolyan. A magyar kulinária gyöngyétől, a Pick Szalámitól nem tudnék megválni semmi szín alatt, de ilyen a jó kis házi véres hurka is. Mindenesetre kerülöm a sertést, amíg nem lesz belőle sértés... (hahaha) Mert megszoktam, hogy egyes családoknál csak az van az asztalon és ilyenkor nem kezdek el nyafogni, többnyire úgy is jól jövök ki az ilyen malackodásokból. 
• Szeretem a gyors kaját IS. Elvégre az a legfinomabb, ami tiltott vagy ártalmas. Egyik legkedvesebb barátnőmtől tanultam: az az egészséges, ha mindenfélét eszel. Ez azért is fontos, mert ha főzök, akkor én is igyekszem mindent kipróbálni, elkészíteni.
• Tésztamániám van. A gyúrás, dagasztás, kelesztés, kinyújtás, formázás számomra elengedhetetlen kelléke a konyhának. Már csak azért is, mert nagyon egzotikus manapság, ha az embernek 3-4 órája is van arra, hogy egy tésztával bíbelődjön. Az igazsághoz pedig hozzátartozik: régen rettegtem a tésztától, mert bonyolult és könnyen elrontható és úgysem lesz olyan, mint az éttermi vagy pékségbeli. Ajánlom mindenkinek, hogy nézzen szembe ezzel a félelmével és inkább járjon úgy, mint én és legyen tésztafüggő. 
• A francia konyha adja a legtöbb inspirációt számomra. A "quiche"-t tartom a gasztronómia tudomány egyik legnagyobb ajándékának. A tésztája egyszerű, a töltelék lehetőséget ad a kreativitásom kiélésének és egyszerűen gyönyörű. A francia tudásom nagy részét receptekből szedtem, amikből majd szemezgetek és fordítgatok a későbbiekben.
• A konyhám icuri-picuri. Biztosan vannak, akik hasonló cipőben járnak, de egy panel lakás konyhája nem éppen a főzés Mekkája. Ezt igyekszem minduntalan elfelejteni, de a korlátokról tudomást veszek és... Megpróbálok pozitívan hozzáállni. 

Azt hiszem kimerítő voltam. Egy dolog talán kimaradt: Mindenhez várom a megjegyzéseket, észrevételeket, mert érdekelnek a főzés egyéni útjai és mert van még mit tanulnom, főleg Tőletek! :)